Motiváció, önbecsülés, önmegvalósítás I. – minitréning indul

Hogyan kezdj hozzá a megvalósításhoz?

Minden kezdet nehéz… Főleg akkor, ha jelenlegi életvezetésedben nincs rendszer, kiszámíthatóság, biztonság, szeretet. A motiváció, az önbecsülés és önmegvalósítás kérdéskörében most részletesen elmondom neked, hogyan építsd fel önmagad, hogyan legyen hosszan tartó pozitív jövőképed.

Te fogod tudni, hogy éppen hol tartassz a megvalósításban, szükséges-e változtatnod és ha igen, akkor miben.

Nem találtam fel újdonságot, hanem Mashlow piramisa alapján, a XXI. századi trendekre épülve fogom elmondani neked, hogyan alakítsd az életed sikeresen. Sőt, mi több, nemcsak elmondom neked, ha biztatlak is a megvalósításra, hiszen én is ennek megfelelően élek már régóta.

Induljon hát az 5 részes minitréning!

I. FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

Melyek a legalapvetőbb viselkedési motívumok, melyek feltétlenül szükségesek az életben maradáshoz ?

 A legalapvetőbb viselkedési motívumok:

• szükségletek,
• homeosztatikus késztetések,
• drive
• érzelmek
• vágy.

A motívumok egyaránt jellemeznek állatot és embert is.

 1. Szükségletek

A szükséglet fiziológiai folyamatokra utaló kifejezés. Hiányállapot fennállását jelzi az emberi szervezetben, mely tartós fennállás esetén károsodást, betegséget okoz, vagy az életet veszélyezteti. Ilyen a táplálék- és folyadékhiány. Pszichikus vetülete a szükségérzet, mely cselekvésre késztet a hiány megszüntetése érdekében. Pld. éhség – táplálékkeresés, szomjúság – folyadékkeresés, légszomj – szapora légzés, álmosság – alvásigény kielégítésének keresése.

A jól táplált ember esetében a kevés ideig fennálló táplálékhiány nem jelent erős motivációt a keresésre, míg a rendszeresen éhezőnél olyan erős késztetést tud okozni, mely teljesen eluralja a viselkedését, akár agresszióval egybekötve is.

 2. Homeosztatikus késztetések

A homeosztázis lényege, hogy a szervezet belső kémiai összetételének egyensúlyban kell maradnia, viszonylagos állandóságban kell működnie. Amennyiben szervezetünk kémiai összetételében már akár kis változás is fennáll, akkor a szervezet beindítja öngyógyító, védekező, azaz a homeosztatikus mechanizmusokat, hogy amennyire csak lehetséges, helyreálljon a kívánatos, megfelelő állapot. Egy “elem” nem elégséges működése is már veszélyeztetheti az életet. Ilyen a vércukorszint, a hormonszint, a sókoncentráció csökkenés.

Észrevehető pld. olyan helyzetben is, amikor konfliktusos környezetbe kerülünk, feszültséget élünk át, és ennek megfelelően a viselkedésünk megváltozik. A stresszhelyzetre a szervezetünk hevesen reagál. Hirtelen szomjasak leszünk, evéskényszerünk lesz. Legtöbb esetben csokoládét kívánunk és üdítőt iszunk. Ennek oka, hogy a szervezet vércukorszintje csökken le.

3. Drive

A drive (drájv) jelentése: űzni, hajtani. Speciális, nagyon erős intenzitású, dinamikus viselkedésre késztetés kifejezésére használják. Minél inkább nehezített a hiányérzet kielégítése, annál erősebb a késztetés. A drive pszichés síkon éhség, szomjúság és szexuális vágy kielégítése iránti igényben jelentkezik, és intenzív kereső tevékenységre, viselkedésre indít.

Olyan eset is előfordul, amikor a homeosztatikus késztetés drive-á fokozódik. Pld. a vízben fuldokló ember minden erejével kapálódzik, hogy a fejét kint tartsa a vízből.

A legalapvetőbb drive-ok tehát a következők: éhség, szomjúság, salakanyag-ürítés, szexuális- és utánpótlási, az alvási- és védekezésre irányuló késztetések.

A Drive-ok fajtái:

• általánosaktivitás drive
• kutató-tájékozódó drive

Az általánosaktivitás drive egyrészt a mozgás iránti erős igényben mutatkozik meg, másrészt a szellemi működés aktivitás-igényének kielégítéséről is szól. A fizikai és szellemi aktivitás iránti késztetés kielégítésének folyamatos akadályoztatása esetén a drive oly módon felerősödhet, hogy akár a személyiség összeomlásával is járhat.

A kutató-tájékozódó drive egyrészt a kíváncsiságunk kielégítését szolgálja. Ide tartozik a szellemi játékokban való részvétel igénye, pld. sakk, bridzs, fejtörők. Célként jelenik meg az unalom elűzése, a presztízs és a versengési vágy kielégítése is. Igényként jelenik meg a magasabb izgalmi szint keresése, melyet játék formájában kívánunk kielégíteni.

A kutató késztetés általában szokatlan, váratlan helyzetekben lép fel, és arra indít, hogy helyváltoztató mozgással megismerjünk, megvizsgáljunk, átkutassunk vagy megtapasztaljunk tárgyakat. A kutatás itt az újdonság iránti igény, mint erős hajtóerő kielégítésére szolgál. (tárgyfelismerés, megnézés, megkóstolás, tapogatás, kézbe vétel, forgatás, rázás,  stb.) Ide tartozik a változatosság, az ismeretlen megismerése iránti igény kielégítése is, mely általában utazásban, kirándulásokban jelenik meg.

4. Érzelmek

Az emóció és a motiváció, melyek mozgásra késztetnek. A drive-okhoz hasonlóan cselekvések kiváltóiként működnek. Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek, melyek jelzik a szervezetet ért pozitív vagy negatív ingereket, azok kedvező vagy káros voltát. Az érzelmi indíttatásokkal nagyon óvatosan kell bánni, mert az ingerek hatására többségében szubjektív döntéseket hozunk.

Legalapvetőbb érzelemfajta a testi öröm és a fájdalom érzése, ennek megfelelően arra van indíttatásunk, hogy a kellemes állapotot fenntartsuk, a kellemetlent mihamarabb megszüntessük.

Magasabb rendű érzelmek, melyek tanulás, tapasztalás útján alakulnak ki. Pld. érezzük, hogy bizonyos személyek, tárgyak, jelenségek hogyan hatnak ránk. Ide tartozik a félelemérzet is, mely mozgósít a veszély elkerülésére. Akkut esetben a félelem szorongássá alakul át, mely a veszélyhelyzet elmúltával sem szűnik meg.

Egészséges szorongásos érzelmek a vizsgadrukk, versenydrukk, de ez általában ösztönző, teljesítménynövelésre sarkall.

Egy adott érzelemhez mindig tartoznak emlékképek, elképzelések, saját gondolatok, melyek sajátos motivációként alakítják át jó vagy rossz irányba viselkedésünket.

Gyenge érzelem a közönyösség, érdektelenség, intenzív érzelem a szerelem, gyűlölet, szenvedély, utálat, túl heves érzelem a félelem, pánik dermesztő hatása. Az érzelmek fokozzák az idegrendszer aktivációs szintjét.

5. Vágy

Itt most nem a veleszületett, hanem a tanult motívumról van szó, mely inkább vonzódást jelent, cselekvésre indít. Pld. mama ölébe ülés, sikeres egyetemi felvételi, sok pénz keresése, egy étel / táplálék megszerzése, megvásárlása, ékszervásárlás, ruhavásárlás, stb.

A vágy lényege itt a választási kényszerben is megnyilvánul, és abban, hogy melyik vágy kielégítése az elsődleges, másodlagos, stb. a tárggyal vagy hellyel szemben kialakult vonzódás alapján. Amire vágyunk, az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik.

Vágytárgy lehet pld. egy szépen megterített asztal is, melynek ingerkielégítő hatása van.

A tárgyaknak és helyzeteknek pozitív és negatív ösztönző hatásuk is van, melynek alapján kétféle magatartást fogunk tanúsítani: közelítő vagy elkerülő viselkedést.

A vágy motivációs tényező és jó esetben nagyon sok vágyunk van az életben. A motivált viselkedés mindig célirányos viselkedés, de nem mindig szándékos, tudatos. A cél elérése érdekében közelítő, távolító, elérő vagy éppen elkerülő. Ezt a témát mélyebben az önbecsülés résznél fogom kifejteni.

A minitréning következő részében a Biztonság és védelem témakörét járjuk át részletesen.

Jó tanulást, kellemes, napsütétses napot kívánok mára:

V. Krisztina